Tüdőt érintő elváltozások
A tüdőrákos megbetegedések 90%-ban kapcsolódnak valamilyen módon a beteg aktív, vagy passzív dohányzásához. A füstöt letüdőző cigarettázók vannak a legnagyobb veszélyben, a füstöt le nem szívó pipázók és szivarozók megbetegedési kockázata kisebb. Ez utóbbi esetben a szájüregi daganatok kockázata a magasabb.

Magyarországon évente megközelítőleg 6000 tüdőrákos megbetegedés fordul elő. Az életkori megoszlást tekintve az 50 és 70 év közötti korosztályban, jellemzően a 60-as életévek környékén sújt le a betegség. A férfiak daganatos megbetegedéseiben ez a vezető halálozási ok, míg a nők esetében a harmadik. (A nők esetében az emlő- és a vastagbélrák megelőzi a tüdőrákok gyakoriságát.)

A tüdőrákos betegeknek, a betegségüket megelőző életmódjuknak vizsgálata alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a legfontosabb kockázati tényezők a következők:

1. Cigarettázással eltöltött évek száma.
2. Naponta elszívott cigaretták száma.
3. Az elszívott cigaretták karciogén anyagainak mennyisége.

A tüdőrák kialakulásában főszerepet játszanak a dohányfüstnek a tüdőben lerakódó, onnan eltávozni nem tudó karcinogén részecskéi, elsősorban a kátrány.



1. kép Egészséges tüdők, illetve egy dohányosok, kátránnyal átitatott tüdejei

A tüdőből kiűrülni képtelen kátrány tüdődaganatok kialakulásához vezethet.
2. kép Tüdődaganat röntgen képe

   Id: smoke-2001 // Quit Smoking Campaign (Angol)
  Szofi's Corporate Health

Az alábbi videón az láthatjuk, amint egy Bronchoscope-nak nevezett
eszközzel egy tüdődaganatot tárnak fel. A képek valódiak.

   Id: smoke-2001 // Bronchoscopy - lung cancer
  Szofi's Corporate Health