A korábbi életmódunkhoz képest, a témánk szempontjából a leglényegesebbek a következők:

1. jóval kevesebb energiát felhasználó, mozgásszegény, jellemzően ülő életmód
2. abnormálisan magas só és cukorbevitel
3. növényi rostokban szegényebb táplálkozás
4. jóval magasabb hús és zsírbevitel
5. a különböző hangulatjavító szerekhez történő korlátlan hozzájutás lehetősége
6. állandósuló, káros stressz
7. karcinogén és egyéb jellegű szennyezettség a levegőben, vizekben, termőtalajban, és így a táplálkozási lánc minden szintjén, a növényekben és az állatokban is

Napjaink életmódja, a széles tömegek számára az utóbbi 100 év alatt vált elérhetővé. A társadalmiságunk korai éveiben, párezer évvel ezelőtt, csak egy szűk, statisztikailag elhanyagolható réteg engedhette meg magának a fentiekben jellemzett "modern" életvitelt.

Ezek a tények viszont azt jelentik, hogy szervezetünk szabályozórendszerei új helyzettel kényszerülnek szembesülni, ha úgy tetszik, egy újabb "evolúciós nyomás" alatt állunk, mert endokrin rendszerünk, anyagcserénk, idegi mechanizmusaink nem a fenti életmódra optimalizálva szelektálódtak ki az évmilliókat átívelő gigantikus méretű evolúciós játékban, vetélkedésben.

Az életmódváltozás következményeit, eufemisztikusan civilizációs ártalomnak hívjuk, pedig "csak" arról van szó, hogy a fejlett világ "jólétben" élő emberi populációjában nagyon magas arányban szenvednek szív-és érrendszeri megbetegedésekben, anyagcserezavarokban, stressz-betegségekben.

A fentiek következményeként, vannak és lesznek, akiket "kiszelektálódástól" csak az egészségügyi ellátórendszer véd meg, és lesznek olyan szerencsések, hogy genetikai adottságaik, netán intelligenciájuk miatt képesek megtalálni az adekvát válaszokat az új helyzet kihívásaira.

Az 1980-as évek legvégén fogalmazódott meg a metabolikus szindróma koncepciója. A népesség egyre nagyobb hányadát érintő szív- és érrendszeri panaszok, anyagcsere rendellenességek, magas vérnyomás, és nem utolsó sorban a népességet jellemző kóros elhízások egyre nagyobb száma kényszerítette ki arra a kérdésre a választ, hogy mi, illetve melyek lehetnek azok az okok, amelyek a fenti betegség-együttest okozzák. Tény az, hogy a fejlett országok felnőtt lakósságát tekintve minden ötödik embert jellemez a fenti tünetcsoport egy, vagy több eleme.

Nagy valószínűséggel állítható, hogy az életmódban, a táplálkozási szokásokban, és a környezeti ártalmakban kereshetők az okok. A tömegesen termelt és tartósított élelmiszerek és a levegő minőségét is ide értve.

Tehát, ha valaki egyetlen szál cigarettát sem szív el, akkor is számos kockázati tényezővel szembesül. Ha pedig ezt a terhelést dohányzással tetézi, akkor a statisztikai adatok szerint a betegségkockázatai megsokszorozódnak.

Jellemzően a következő szív- és érrendszeri kockázatokat sokszorozza meg a dohányzás.

- szívinfarktus
- érszűkület, érelmeszesedés
- véralvadási zavarok, stroke, trombózis, embólia
- 2. típusú cukorbetegség

1. kép Érszűkület, trombózis 2. kép Stroke. (CT, ill. MRI felvételek)