A dohányfüst gyakorlatilag gázoknak, gőzöknek és szilárd részecskéknek az elegye.
A füst túlnyomó részét, 92%-át különböző gázok alkotják, és közel félezer különböző gáz jelenlétét mutathatjuk ki.
Az 58%-os súlyával a nitrogén, illetve 13%.os arányával a széndioxid a meghatározók.
Jelentős még a 3.5%-os arányban jelenlévő szénmonoxid.
A gőzökben szerves vegyületek mutathatók ki, több mint 3800 különböző, jellemzően kis arányszámban.
Fontos tény, hogy a főfüstnek mindössze az egyharmada származik a cigaretta dohányának égéstermékeiből,
a maradék kétharmada a cigaretta megszívásakor, a dohányon áthaladó és elégő levegőben található összetevők és szennyeződések
égéstermékei.
Egy porral szennyezett környezetben a belélegzett szilárd részecskékkel három dolog történhet a szervezetben.
A felső légutak nyálkahártyáján fennakadva nem jutnak be a tüdőbe, vagy bejutnak ugyan a tüdőbe, de a kilégzéssel el is
távoznak onnan, a harmadik, értelemszerűen legrosszabb esetben a tüdőben rakódnak le, mert képtelenek a kilégzéssel eltávozni.
Ez utóbbiakra, az úgynevezett respirábilis szennyeződések mértékére nagyon szigorú munkaegészségügyi előírások vonatkoznak.
A megengedett koncentráció mértéke 5 mg/köbméter.
Ezt az előírást a különböző jellegű poros munkahelyeken dolgozók védelmében hozták a rendelet alkotói.
A por elleni védelem egyik eszköze a porszűrő respirátor, amelynek használata egy-egy érintett munkahelyen kötelező.
Az alábbiakban egyszerű számítással illusztráljuk, hogy egy kisebb irodában, egy pár darab cigaretta elszívása
után olyan szennyezettség mérhető, mint a legporosabb műhelyekben. Olyanokban, ahol a porszennyezettség mértéke
meghaladja az egészségügyi határértékeket, és ahol a védőfelszerelés biztosítja a szükséges védelmet.
Egyetlen cigaretta elszívásakor nagyjából 30 mg égéstermék jut a légtérbe. Könnyű kiszámolni, hogy egy 20 négyzetméteres
és 2.2 méter magas szoba légtere 44 köbméter. Ez azt jelenti, hogy kilenc darab cigaretta elszívás után a szennyeződés
már a megengedett határérték felett van!
Az alábbiakban megnevezzük a dohányfüstben kimutatható legfontosabb olyan anyagokat, amelyek direkt módon hatnak a szervezetre.
Acetaldehid
Aceton
Ammónia
Arzén
Benzol
Etilén-dioxid
Fenol
Formaldehid
Hidrogén-cianid
Kátrány
Nikotin
Polónium
Szénmonoxid