Évezredek óta tapasztalati tény, hogy lelkiállapotaink kihatással vannak fizikai betegségeinkre.
A hosszantartó depresszív időszakok, a stressz hatására immunrendszerünk legyengül, és így kevéssé tud ellenállni
a szervezetünket támadó milliárdnyi kórokozó, egyébként mindennapos és folyamatos támadásának.
Régebben komoly viták tárgya volt, ma már kevésbé vitatott, hogy a legtöbb betegségünket pszichés állapotunk rosszabbodása
előzi meg. Genetikai különbözőségünk miatt más és más betegségekre vagyunk hajlamosak, és amikor védekező rendszerünk meggyengül,
szervezetünk egészséges egyensúlyi állapota felborul, akkor jellemzően a "leggyengébb láncszem" szakad el.
Nyelvi fordulataink is őrzik ezt a tapasztalati tudást, amit egyébként napjainkra már a tudomány eredményei is alátámasztanak.
Lelki állapotaink kifejezésére használjuk az alábbi köznyelvi fordulatokat. A dologban az a legérdekesebb, hogy a
különböző nyelvi fordulatokkal, mintegy előkészítjük saját betegségünket is.
"Megüt a guta ..." (... és sok esetben valóban agyi infarktusa, agyvérzése lesz.)
"Kiütést kapok tőle." (... és valóban megjelennek a különböző bőrbetegségek.)
"Megfulladok az idegességtől." (... asztmát és/vagy "ideges jellegű" légzési panaszokat diagnosztizálnak.)
"Szívrohamot kapok." (... koszorúér megbetegedések, szívinfarktus a "megcélzott" betegség.)
Ha valaki szomorú, akkor azt mondjuk rá, hogy "elemészti magát". (... és jön a rákbetegségek valamelyike.)
Az alábbi betegségek és a hosszantartó stressz közötti kapcsolat ma már egyértelműnek tűnik:
Emésztőrendszer (nyombélfekély)
Bizonyos bőrbetegségek
Szívkoszorúér megbetegedések, magas vérnyomás
Allergiás megbetegedések
Légúti megbetegedések (asztma)
A szexualis működés zavarainak egy része
Nőgyógyászati panaszok (fájdalmas menstruáció, endometriózis, peteérés elmaradása)
A pszichoszomatikus megbetegedésekben az alexithymia a közös pont. Ennek lényege, hogy az érintett
képtelen szavakba önteni, megfogalmazni és így kifejezni a feldolgozatlan lelki problémáit, konfliktusait,
ezért a szervezet más módon próbálja ezeket feldolgozni.
A krónikus stressz okozta jelzésekre a szervezet hasonló módon válaszol.
A dolog élettani hátterében az állhat, hogy a bal és a jobb agyfélteke működése között egy nagyon határozott
munkamegosztás mutatható ki, miközben persze a két agyfélteke intenzíven kommunikál egymással.
Jobb kezesek esetében a bal agyfélteke a racionális gondolkodás, míg a jobb agyfélteke az érzelmi,
az intuitív működésben játszik főszerepet. Az egyik elmélet szerint a két félteke közötti kommunikációs zavarra vezethető
vissza a pszichoszomatikus betegségek hátterében álló alexithymia.