Két idegsejt közötti ingerületátvitelben szerepet játszó vegyületeket
neurotranszmittereknek nevezzük.
Az alábbiakban a témánk szempontjából legfontosabbnak tűnő vegyületeket említjük meg. A normálistól eltérő
mennyiségek, az ingerületátvivő anyagokban kimutatható többletek/hiányok és bizonyos betegségek
között, kapcsolatok mutathatók ki.
Norepinefrin
Agytörzsi neuronok termelte ingerületátvivő vegyület. Az ingerületátvitel mechanizmusában
ismertetett
befejező aktus, a szinaptikus résben maradt neurotranszmitter semlegesítése bizonyos anyagokkal késleltethető,
így a fogadó neuron aktiváltsága meghosszabbítható.
A különböző amfetaminok és a kokain is így fejti ki hatását. A lítium viszont meggyorsítja a szinaptikus
résben lévő norepinefrin felszívódását, és ezzel a hangulat romlását, tartós esetben depresszíó kialakulását okozza.
Dopamin
Az "örömérzés" vegyülete, kémiailag nagyon hasonlít a norepinefrinhez. Skizofrén betegeknél dopamin túltermelés,
míg a Parkinson-kór esetében dopamin hiány mutatható ki.
A dopamin hangulati hatása nagyon markáns, örömteli állapot, ezért sokan feltételezik, hogy a különböző
függőségek kialakulásában is központi szerepet játszik.
Szerotonin
A szerotonin hiánya és a depresszió között erős kapcsolat mutatható ki. Bizonyos antidepresszáns gyógyszerek
a szerotonin felszívódását gátolják. A szerotonin hiánya, illetve többlete is erősen hat az egyén hangulatára.
Noradrenalin
A figyelem és az felfokozott izgalmi állapotért felelős idegrendszeri részek ingerületátvivő anyaga.
A noradrenalin hiánya depressziót okoz, míg ha túl sok van belőle, kóros szorongás alakul ki.
Acetilkolin
Végül egy olyan vegyületet is megemlítünk, amely az izomrostok mozgatásában szerepet játszó
neuronok közötti ingerületátvitelben játszik szerepet. Az acetilkolin anyagcserében lezajló
rendellenességek bénulást okozhatnak, amennyiben ez a légzőizmokat érinti, akkor fulladást.
