Sokaknak már az első alkalommal sikerül a leszokás, még többeknek csak többszöri nekirugaszkodással, és vannak olyanok is, akik nem érzik problémának a dohányozásukat.

A középső csoport tagjainak szól ez a fejezet.

A visszaesők többsége bűntudattal vegyes önutálattal nyugtázza, hogy "még erre sem vagyok képes". Egy sikertelen próbálkozás után a családtagok, munkatársak előtt szégyenkezünk, gyengének érezzük magunkat, legszívesebben a föld alá bújnánk szégyenünkben.

Az egyre negatívabb önértékelés kiegyensúlyozására a psziché ellensúlyokat keres, és ezeket az ellensúlyokat legkönnyebben a dohányzásban találja meg. (A helyzetet természetesen csak súlyosbítja, ha az alkohol, vagy egyéb tudatmódosítók segítsége szükséges, hogy egyensúlyunkat visszaszerezzük.)

Kudarcélmény ide, kudarcélmény oda, mi azt mondjuk, hogy nincs olyan leszokási kísérlet, amelynek ne lenne haszna, ezért teljesen téves és káros, sőt, többet mondunk, felesleges a negatív önértékelés, az önutálat és/vagy az önsajnálat!

Minden egyes (önmagunkkal) megvívott harc tanulságok tömkelegét szolgáltatja ahhoz, hogy a következő leszokási kísérletünk már sikeres legyen.

Jó hadvezér módjára gondolja azt, hogy egy ütközetet ugyan elvesztett, de a csata végső győztese csak Ön lehet! És ez így is lesz.

Gondolja végig az ütközet nagy pillanatait!

Elegendően sok borzalmat olvasott, látott és hallott a dohányzás okozta egészségkárosodásról.

Pontosan tudta és tudja, hogy gyerekei egészségfelfogására, jövőbeni egészségükre is kihat, ha nem hagy fel a dohányzással.

Társa szemében ott bújkált az aggodalommal vegyes féltés, valahányszor a cigaretta okozta köhögési roham fogta el.

Egyszóval a szándék már megszületett, a motivációs szint is elegendően magas volt, hogy belevágjon.

Elemezze ki a vereség okait!

A nikotinéhség fázisában, egy-két nappal, esetleg héttel, az utolsó cigaretta elszívása után esett vissza, vagy sikerült az absztinenciát megőrizni több mint egy hónapig?

Ha az első eset áll fenn, akkor tekintse át, hogy milyen módon készült fel, felkészült-e egyáltalán a menetrendszerűen érkező nikotinéhség kezelésére!

Ezekről a teendőkről a "Az ellenség átvilágítása. Felkészülés a nehézségekre" fejezetben olvashatott.

Ha a második eset áll közelebb a valósághoz, akkor a "Terv összeállítása" oldal "Életmódváltás" fejezetét kell figyelmesen újraolvasnia!

Ebben az esetben erősen javasoljuk a Stressz menedzsment rendszer gyakorlati fejezeteinek figyelmes áttanulmányozását.

Egy visszaesés okainak elmélyült kielemzése, egyben az önismeret fejlesztése is. Minél inkább megismeri önmagát, annál inkább képes lesz a problémás helyzetekben, az ismételt rágyújtás előtti pillanatokban, az irányítást önmaga felett átvenni.

Próbálkozás egyéb technikákkal
A dohányzással való felhagyásnak több technikája létezik. Mi azt a radikális megoldást javasoltuk és mutattuk be, amelynél kellő előkészítés után, azonnal felhagy a nikotinbevitellel, egyszer és mindenkorra elnyomja az utolsó cigit..

Egy másik alapvető megküzdési mód, amikor az első napok okozta nikotinéhséget a fokozatos elvonással enyhítik. A nikotintartalmú rágógumi, a bőrön keresztüli felszívódást támogató nikotintapasz képes arra, hogy a szervezet biokémiai nikotinfüggését lépésről-lépésre oldja. A nikotinéhség fokozatos csökkentését biztosító eszközök sem oldják meg azonban a fenntartási fázisban történő visszaesések problémáját, tehát nem kerülhetjük meg azokat megküzdési stratégiákat, amelyek ezt az időszakot kell, hogy jellemezzék.

Vannak egyéb jellegű kiegészítő technikák is, mint a szakember által végzett hipnózis és az akupunktúra.

Mi továbbra is a Stressz Menedzsment rendszerben bemutatott, bárhol és bármikor, tehát egy kritikus, a rágyújtás előtti pillanatokban is elvégezhető relaxációs technikát, az autogén tréning lazító és légzőgyakorlatait javasoljuk. Ez utóbbi technika előnye, hogy az egyén valóban átveszi az irányítást önmaga felett, és ami a legfontosabb, a kritikus pillanatokban is képes önmagára vonatkozó racionális döntéseket hozni.