A mobbing kialakulásáért elsősorban a munkahelyi vezető és az adott vállalat kultúrája a felelős.

Egy mobbing megélése a legbiztosabb út a "stressz-betegséghez" valamelyikéhez.

Ha a mobbing-ra vonatkozó teszt kitöltésekor az eredmény pozitív volt, akkor az első és legfontosabb lépés, hogy magában tisztázza a helyzetet.

Ha helyzetének átgondolása után ismét meg tudja erősíteni magában, hogy nem egy-egy elszigetelt konfliktusról van szó, hanem munkatársainak csoportos támadásáról, akkor a következő lépések megtervezése előtt az alábbiakkal kell tisztában lennie.

Nagyon sok esetben még a támadók csoportjának tagjai sincsenek tisztában azzal, hogy milyen tevékenységet folytatnak.

A mobbing áldozatai típusos, jellegzetes személyiségvonásokkal rendelkeznek. Az alacsony konfliktustűrő képesség, sértődékenység, az önbizalomhiány, az alacsony szintű önérvényesítő képesség olyan személyiségjegyek, amelyek könnyebben megtámadhatóvá teszik az áldozatot. (De kísérletek bizonyítják, hogy a legszilárdabb személyiség is elbizonytalanodik, majd összeroppan, ha hosszabb távon támadásoknak van kitéve.)

A mobbing kialakulásáért a munkahelyi vezetőnek is nagy a felelőssége!

Általában a vezető igyekszik nem tudomást venni a beosztottak közötti konfliktusról. Vagy azért, mert úgy érzi, hogy nem feladata beavatkozni, vagy pedig azért, mert ő maga is részese a történetnek, és csoporttagként, a csoport többi tagja (tehát a beosztottai) feletti hatalmát félti.

A mobbing a legdurvább stresszorok egyike, és amint azt az elméleti fejezetben jeleztük, nem csak a megtámadott, de a támadó csoport tagjai is feszültségként élik meg a helyzetet.

Éppen ezért, ha nem egészségügyi, hanem munkaszervezési, hatékonysági oldalról közelítjük meg ezt a kérdést, akkor is oda jutunk, hogy a munkahelyi kultúra alakítására hatással bíró vezetőnek van tennivalója azért, hogy ne alakulhasson ki a vállalat vagy szervezet egyetlen mikroközösségében sem a mobbing jelensége.

GYAKORLATOK
M1. Mobbing esetén teendő lépések