Leegyszerűsítve, a következő játszódik le szervezetünkben, ha a külvilág felől fenyegetettséget észlelünk.

A véráramba kerülő adrenalin teljes mértékben áthangolja szervezetünket, felkészíti azt a támadásra, vagy éppen a menekülésre. Szervezetünkben a szimpatikus idegrendszer hatása lesz a domináns

A legfontosabb fizikai tünetek a következők:

- Pulzusszám megnő,
- Vérnyomás emelkedik,
- Felgyorsul a légzés, hogy a szervezet izmai több   oxigénhez jussanak,
- Vércukorszint emelkedik, hogy az izmok   többletenergiához jussanak,
- A keringési rendszer is alkalmazkodik. Több vér jut az izmokba, kevesebb azokhoz a szervekhez,   amely az adott szituációban kevésbé fontosak.
- Verejtékezni kezdünk, amely a szervezet hűtését indítja el. Erre azért van szükség, mert a fokozott   energiatermelés egyben hőtermeléssel is együtt jár.

A fenti állapot - normális esetben - csak percekig, esetleg órákig tart, mert ennyi idő alatt a helyzet így, vagy úgy, de megoldódik. Jobbik esetben mi győztünk, és egy pár óra múlva tele hassal, egy egészen másik állapotba ejtőzünk a barlangunkban, vagy egy árnyékot adó fa alatt. A rosszabbik esetben minket esznek meg, de ez a változat is egyfajta feloldása a fenti állapotnak.

Szervezetünk tehát a vészhelyzetekre úgy reagál, mint egy kifeszített rugó. Feltöltődik energiával, és az energiát vagy a harcra, vagy a menekülésre használja fel.

A fentiekben vázoltakat idegrendszerünknek az a része irányítja, amelyik akaratunktól függetlenül működik. A legtöbb, és az élet szempontjából legfontosabb funkciókat az akaratunktól független, autonóm idegrendszer irányítja, szabályozza.

Szívünk dobogása, légzésünk, emésztésünk, milliárd és milliárd sejt szervezett együttműködése, mintegy gigantikus vegykonyha, akaratunktól függetlenül működik, és alapjaiban véve, mindannyiunk esetében hasonló módon.

Adaptációs szindróma

Immunrendszer

Pszicho-neuro-immunológia

"Stresszbetegségek"